Az előző cikkben áttekintettük általánosságban a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatos marketing üzeneteket, és felhívtam a figyelmed néhány általános ferdítésre is, amelyet ezekkel az épületekkel kapcsolatban előszeretettel alkalmaznak azok, akik el akarják adni neked.

Már tudod, hogy nem feltétlenül kerülendő ez a típusú építkezés, de az sem biztos, hogy pont neked való. Mert minden az igényeidtől függ!

Két tévhitet már körüljártunk a könnyűszerkezetes ház gyors elkészülésére, és energetikájára vonatkozóan. Folytassuk most a tévhitek felsorolását, vizsgáljuk meg, hogy mi kell ahhoz, hogy tudatos és jó döntést hozhass, aztán pillantsunk ki egy kicsit a mobilházak irányába is.

Folytatás: Megéri könnyűszerkezetes házat építeni?

Tévhit 3.: A könnyűszerkezetes háznak rossz a hangszigetelése

Erről a témáról kevesebbet hallasz, vagy ha igen akkor is általában rosszat. Nyilván azért, mert általában véve az a vélekedés, hogy a könnyűszerkezetes ház hangszigetelése sokkal rosszabb. De ez sem feltétlenül igaz!

Nézzük, miről van szó! A hangszigetelés esetében két fő irányról beszélhetünk:

(1) Léghang szigetelés

Erről akkor van szó, amikor zenét hallgatunk, vagy beszélünk, és nem szeretnénk, hogy ezek a hangok áthallatszódjanak a szomszéd helyiségbe. A legtöbben általában erre gondolnak, amikor a hangszigetelésről beszélnek. Ez azonban a dolognak csak az egyik része.

A dologban ott van a csavar, hogy a léghangot a tömeg szigeteli! Tehát ha a szoba falai nehezek, akkor sokkal inkább meg tudja akadályozni a levegőben terjedő hanghullámok útját. Ilyen szempontból egy betonépület nyilván jobb, mint egy fa váz, és a gipszkarton fal.

De önmagában véve, persze ez sem igaz, hiszen építészetről van szó! Abonyban ugyanis pont gipszkartonból építettünk a zeneiskolában a tantermek közt léghang szigetelő falakat. Igaz, hogy többe került, mint a hanggátló téglából épített fal, de a helyszín egyedi adottságai miatt ez volt a jobb megoldás. Szóval a technológiának hála, könnyűszerkezetből is készthető remek hanggátló fal, igaz drágábban.

Egy másik példa: A 2020-ban nívódíjat is nyert Nemzeti Táncszínházat a ZÁÉV-nél töltött utolsó éveimben építettük. Ebben a projektben külön akusztikai tervező is részt vett. Mára ez már egy külön szakma. Érdekes, hogy azokat a termeket és stúdiókat, ahol nagy hangerővel szólt a hangfalakból zene, betonból építettük. A kisterem pedig, ami az előcsarnok felett „lebegő” 1600 tonnás betonkocka, nos az könnyű acélvázszerkezetre lett felfüggesztve. Ám a hangszigetelés jelentős részét a beton adja.

(2) Testhang szigetelés

A hang terjedésének másik módja az úgynevezett testhang. Ez alatt a kopogó hangokat értjük – mint például amikor a hölgyek magas sarkúban végigsétálnak a folyosón, és rossz esetben ezt a hangot már messziről hallani is lehet.  Vagy amikor a szomszéd fúrja a falat, és te hallod a dübörgést. Vagy a másik szomszéd ágytámlájának ütemes falhoz csapódásait…

A kopogást a rideg, merev anyagok közvetítik legjobban. Amilyen például a beton. Szóval ugyanaz az anyag, amely a léghang szempontjából jól hangszigetel, a remekül közvetíti a másik fajta hangterjedési hullámot. A puhább polisztirol, a szálas hőszigetelések, vagy akár a szőnyegek, a fal elé lógatott függönyök viszont jól meggátoljak az ilyen típusú hangok terjedését.

Ezeknek az anyagoknak az is a tulajdonsága, hogy a léghangokat is el tudják nyelni. Ez a képességük pedig nem a puhaságuktól, hanem a felületi érdességüktől függ. Pontosan emiatt alkalmaznak a gipszkarton falakban olyan szálas szigeteléseket, mint a kőzetgyapot, vagy az üveggyapot, amely csökkenteni képes az üreg hangerősítő hatását.

Akkor most, hogy is állunk a hangszigeteléssel?

Most már tudod, hogy a léghangokat (beszéd, utcai zajok) a tömeg képes legjobban elnyelni. Nos, egy könnyűszerkezetes ház esetében ebből van a legkevesebb. A technológia természetesen adott ennek megoldására, de azt is vedd figyelembe, hogy drága buli lesz. Ráadásul a plusz nehézség, hogy ezt még a kezdetekkor el kell döntened, ám az élhetőség szempontjából majd csak később döbbensz rá a döntésed súlyára.

Tévhit 4.: A könnyűszerkezetes ház olcsó

Na, ez a legnagyobb tévedés. Olcsón építeni ugyanis semmilyen házat nem lehet. Az olcsóság és az építkezés másik pályán játszanak. Főleg most, amikor az építőanyag telepek napi árakkal dolgoznak. Az ebből eredő kockázatokat nem tudod teljesen kiiktatni. De a tervezők nem csak arra valóak, hogy aláírjanak egy alaprajzot, hogy megkaphasd az engedélyt – mint ahogy azt sokan gondolják. Abban us tudunk segíteni, hogy beleférj az előzetesen kiszámolt költségkeretbe.

Néhány évvel ezelőtt ugyan igaz volt, hogy némileg olcsóbb volt egy könnyűszerkezetes ház felhúzása, mint egy tégláé, de ez ma már nincs így.

Ha olcsóbban akarsz építkezni, ne a szerkezetben keresd a választ a kérdésedre, hanem a tervezésre szánt időben, és alaposságban, valamint a megfelelő kivitelező kiválasztásában. Számtalan esetben javasoljuk mi is a könnyűszerkezetes házat. De a fő szempont mindig az, hogy az elkészült épület használati értéke számodra magas legyen – nem pedig az, hogy teletömjük a gyártók zsebét!

Már végképp nem tudod, milyen szerkezetet válassz?

Nem baj. Ezt ráérsz eldönteni a tervezés folyamán. S hogy mikor?

Ha nem izgat különösebben a fenti kérdés megválaszolása, akkor érdemes meghallgatnod egy konzultáció keretében a tervezőt arról, hogy ő mit javasol. Ha olyan, mint mi, hogy nem fogad el visszaosztást egy gyártótól sem, így nincs anyagi motivációja semmi mellett kardoskodni, akkor a tervező egy komoly szempontrendszer figyelembevételével ad választ az optimális szerkezetet firtató kérdésedre.

Ha viszont mélyebben érdekel a téma, akkor érdemes tudnod, hogy mikor kell kiválasztanod a könnyűszerkezetes házad gyártóját a folyamat során. No, meg persze azt is, hogy megéri-e neked egyáltalán könnyűszerkezetből építkezni.

Mikor dől el végre, hogy milyen épületszerkezetet válassz?

Azt tudom elmondani, nálunk ez hogyan zajlik. Miután megállapodunk, és kitöltöd az igényfelmérőt az építész tervező egy vázlattervet készít. Hogy hány alkalommal ültök le ötletelni, ez a megállapodástól függ.  Ezek nyomán elkészül a vázlatterv. 

Ilyenkor még semmi nem számít, olyan, mintha ceruzával rajzolgatnál, amit aztán bármikor kiradírozhatsz. A cél itt az, hogy a legvadabb elképzeléseid is papírra vessük. Persze ha látjuk, hogy a lehetőségeid nem állnak arányban az elképzeléseiddel, akkor nem hagyunk tévútra futni. Addig finomítunk, farigcsálunk, amíg ezt nem mondod, hogy ez így oké, ezt szeretnéd.

Most következnek igazán a műszaki kérdések. Eddigre az elképzeléseid behatárolják a megvalósítás lehetőségeit is, de még mindig lehet több opció a kalapban. Most viszont már döntést kell hoznod, hiszen a további tervek ez alapján készülnek el. Nem baj, ha nem tudsz azonnal dönteni. Ilyenkor lehet végigjárni a gyártókat és a kivitelezőket árajánlatért.

Mióta a föníciaiak feltalálták a pénzt, bármit meg lehet valósítani. Azt kell eldönteni, neked mi éri meg jobban! A tervező szempontjából teljesen mindegy, hogy te a tégla, vagy a könnyűszerkezetes ház mellett döntesz. Viszont ha van egy felülről korlátos keretösszeged, az már kérdés lehet, hogy az mire elég.

Konténerházak, mobilházak

Ne is tagadd, tudom, hogy ezeket is nézegetted. Ezek azok az épületek, amik szintén egyre népszerűbbek – legfőképp az olcsóságuk miatt. Viszont itt is van néhány tisztázandó általános félreértés.

Először is a mobil és konténerházak könnyűszerkezetesnek minősülnek az OTÉK rendelet alapján. Ez a kormányrendelet szabályozza azt is, hogy az épületnek milyen követelményeknek kell megfelelnie. Az a szomorú igazság, hogy a mobil és konténerházak a legtöbb esetben nem elégítik ki a lakóépületek minimális követelményeit. Emiatt bármennyire is vonzó lehetőségnek tűnik, általában csak nyaralónak felelnek meg. Lakni persze lehet benne, nem tiltja semmi, de pályázati forrást, hitelt nem tudsz rá felvenni, és a földhivatali nyilvántartásba sem kerül be lakóépületként. Vagyis eladni sem tudod úgy, mint lakóépület. Műszakilag tehát teljesen eltérő értéket képviselnek, mint egy tégla, CLT, vagy könnyűszerkezetes ház.

Gondold át, megéri-e, vagy sem. Persze lehetnek kényszerhelyzetek, amelyek rendhagyó megoldásokat követelnek. De fontos, hogy már a döntésed pillanatában ismerd, annak hosszútávú következményeit! Én csak ennyit javaslok, és kérek mindenkitől, így tőled is, hogy minden ilyen jellegű döntést alaposan fontolj meg!

Már csak egy kérdésem maradt!

A.) Megéri felülni a marketingvonatra?

B.) Vagy inkább a tudatos döntést választod életed fő projektjével kapcsolatban?

/A helyes válasz természetesen a B.)   /

Ha szeretnél további konzultációba bocsátkozni velünk a jó döntés érdekében, vegyük fel a kapcsolatot és kérj tőlünk műszaki konzultációt, vagy építkezésre felkészítő konzultációt, akár személyesen tőlem!